reggeli

Ahogy a gyermekkor is meghatározza a felnőttkort, úgy a reggeli is kihat a napunkra. Nem mindegy, hogyan indítjuk!

Ha kihagyjuk a nap első étkezését, mondván, “úgy sincs időm rá, és majd ebédre eszem pár falatot”, akkor az alapanyagcserénket csapjuk be. Szervezetünk egy idő után megszokja a tápanyag nélküli indítást, és nemhogy gyorsan pörögne, hanem inkább tartalékol, és ezzel még plusz kilókat is “indokolatlanul” pakol felfele. Hiába eszünk keveset és ritkán.

Fogyókúrázók is előszeretettel iktatják ki napirendjükből a reggelit, mondván, „annyival is kevesebbet eszem”. Reggel még nagy a lelkesedés és az elszántság, de ahogy telik a nap, rájuk tör a farkaséhség, és hajlamosak bőségesebben enni a kelleténél, mert már legalább fél napja éheznek. A nélkülözés nemhogy célt érne, de visszaüt. A szervezet intelligens berendezés! 

Testünknek szüksége van tápanyagra ahhoz, hogy megbirkózzunk a napközbeni fizikai és szellemi kihívásokkal. Alvás közben 6-8 órán keresztül nem jutunk táplálékhoz, így amikor felkelünk, testünk élelem után sóvárog. Vércukorszintünk ilyenkor alacsonyabb (normális esetben), és ha ezt megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékkal kiegyenlíthetjük, akkor a szervezetünk nem a májból vagy az izmokból vonja el a működéséhez szükséges energiát.

Reggelizzünk tehát, és válasszunk minőségi, összetett szénhidrátban gazdag ételeket: teljes kiőrlésű gabonapelyhet vagy pékárut, melyet kiegészíthetünk fehérjedús tejtermékekkel, húskészítményekkel.