Szénhidrát, vércukor, glükóz, koleszterinszint és glikémiás index. Ezekkel a kifejezésekkel nemcsak a dietetikusok szótárában találkozhatsz. Minden, mindennel összefügg. Ha fontos az egészséged, tartsd szem előtt, hogy milyen rendszerességgel, mit érdemes fogyasztanod! Tudd meg a legfontosabbakat a glikémiás indexről!

Mit mutat meg? A glikémiás index megmutatja, hogy a szénhidráttartalmú ételek az étkezést követően milyen mértékben emelik meg a vércukorszintet. Az egyes ételeket ez alapján egy 0-tól 100-ig terjedő skálán besorolták. A legmagasabb a 100-as, ami a glükóz (vagy szőlőcukor) elfogyasztásának megfelelő érték.

Miért jó, ha alacsonyabb? Minél alacsonyabb egy táplálék glikémiás indexe, annál kevesebb glükózt juttat a szervezetbe az emésztés során, valamint annál kevésbé emeli meg a vércukorszintet. Az alacsony glikémiás indexű táplálékokból a szénhidrátok lassabban szívódnak fel, így hosszabb ideig tartó teltségérzetet okoznak, ezért kevésbé hizlalóak is.

Mi befolyásolja? Az ételek glikémiás indexe az alapanyagok feldolgozása során változik. Reszelve, pépesítve, pürésítve párolva az ételek felszívódása gyorsul, könnyebben emészthetővé válnak, azaz magasabb lesz a glikémiás indexük. Ne csak az alapanyagokra figyelj, hanem arra, is, hogyan készíted el az ételeket, illetve hogy miket fogyasztassz együtt. Ha például alacsony szénhidráttartalmú nyersanyagokat, brokkolit vagy karfiolt pürésítesz krumpli helyett, ez kevésbé emeli meg a vércukorszintedet és ezeknek a rosttartalmuk is magasabb.

Mi, mennyi? Nézzük a példákat! Magas glikémiás index (GI) 70-100: kristálycukor, fehérkenyér, burgonyapüré, közepes GI (56-69) méz, tészta, fehér rizs, főtt krumpli, alacsony GI (0-55): teljes kiőrlésű pékáruk, diófélék, olajosmagvak, zöldségek többsége, gyümölcscukor.

Fotó: 123rf.com