Ma már furcsán hangzik, de volt idő, amikor még forradalminak számított müzlifélét reggelizni. Az 1900-as évek elején született ugyanis az az orvostudományi megállapítás, hogy a gabonából, gyümölcsökből és magokból álló reggeli jót tesz az egészségnek. Ez a rostban, jótékony szénhidrátban és gyümölcscukorban gazdag étel ugyanis könnyen emészthető és tápláló. A ma ismert müzli története két földrészről indul, ugyanis a világ két pontján, két különböző orvos jutott ugyan arra a következtetésre…

Európa…. Egy svájci orvos, dr. Maximilian Bircher-Benner sokáig kereste a kapcsolatot a rostgazdag táplálkozás és az egészség között. Egyszer az Alpokban kirándult, mikor egy pásztor megkínálta egy tál, a ma ismert müzlihez hasonló étellel. A doktor urat rögtön megihlette a fogás, és elkészítette saját változatát, amivel betegei kórházi diétáját egészítette ki. Ma Bircher-Benner néven ismert müzlije kizárólag zabpelyhet, mandulát, almát és mogyorót tartalmazott, és hamar felváltotta az addig népszerű, húsos-tojásos reggeliket.

Egyesült Államok… Egy New Yorki-i wellnessközpont orvosa, Dr. Connor Lacey 1894-ben valami hasonlót kínált a vendégeknek. Zabpehelyből, mézből és őrölt olajos magvakból masszát készített, amit zsiradékon pirított meg. Az így készült ropogós ételt joghurttal vagy tejjel tálalta. Ez bizony a granola, melynek igazi diadalmenete hatvanas években indult, mikor a hippimozgalom és a vele érkező vegetarianizmus miatt tömegek kezdték el fogyasztani.

Fotó: 123rf.com