Bejegyzés

Az október őseink számára a közösen elvégzett szüreti munkálatokat és szüreti bálokat jelentette. Az évben még utoljára ünnepelték a természetet és annak frissen betakarított terméseit. A munkával és mulatozással pedig együtt készültek a csendesebb, sötétebb hónapokra. Íme, néhány népszokás ebből az időszakból.

Október 15., Teréz napja – Erdélyben és a Balaton-felvidéken ezzel a nappal kezdődik a szüret, az egri borvidéken pedig Teréz-szedésnek hívják az enapi szüretet. Más vidékeken ez asszonyi dologtiltó nap volt: akkor jártak szerencsével, ha Teréz napján nem mostak és nem sütöttek.

Október 16., Gál napja – Ettől a naptól érik a makk, ami elengedhetetlen tápláléka télen a sertéseknek. Halászó vidékeken ezen a napon tartják az utolsó nagy halászatot, mert később a halak a hideg elől a folyómeder mélyére ássák magukat, ott telelnek.

Október 21., Orsolya nap – Elsősorban időjárásjósló nap, ha ilyenkor szép az idő, karácsonyig enyhe marad. Ezen kívül a Somló-vidéken Orsolya napon kezdődött a szüret.

Október 26., Dömötör napja – Szent Dömötört az ország keleti felén a pásztorok védelmezőjének tartották. Ezt a napot juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ekkor számoltak el a juhászokkal, fizették ki a bérüket, és meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Ez a nap a hajdani gazdasági évben Szent Mihály napjához hasonló jelentőségű idő volt: állatvásárokat tartottak és mulatságokat rendeztek, birkapaprikással és tánccal.

Fotó: 123rf.com

A régi magyar nyelvben az augusztus hónap több nevet is kapott. Bőség hava lett, mert ez az időszak a betakarítás kezdete. Újkenyér hava, mert most készülnek el a friss búzából az első kenyerek és Aranyasszony hava, mert ilyenkor az érett természet ontja terméseit. Ugyanakkor a régiek ekkor már elkezdtek felkészülni az őszre is… Íme, a jeles napok és néhány hiedelem a hónapra!

Lőrinc napja, augusztus 10. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól már nem olyan finom, mert „lőrinces”. Ugyanakkor a Lőrinc napi szép időből hosszú, szép őszt jósolhatunk.

Nagyboldogasszony napja, augusztus 15. Régi nagy búcsúnap, amin mulatozni, ismerkedni kellett! A télre összegyűjtött gyógynövényeket is ekkor szentelték. A hagyomány szerint a Nagyboldogasszony napja utáni időszak szerencsét jelentett néhány „asszonyi munka” számára. Ekkor kellett „tyúkot ültetni”, hogy jó tojók legyenek és szellőztetni a téli ruhákat és a búzát, hogy ne legyenek dohosak, molyosak és zsizsikesek.

Bertalan napja, augusztus 24. Ezt a napot az ősz első napjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolni lehet a várható őszi időjárásra is. Ettől a naptól kezdve már hivatalosan is az őszi munkáké és a betakarításé a főszerep.

Fotó: 123rf.com